Csehország fővárosát nem véletlenül tartják számon Európa legszebb városai között. Történelmi városrésze több mint 1100 éves múltjával, régi templomaival, kastélyaival, szűk, macskaköves utcáival, jellegzetes öreg házaival megragad minden idelátogatót.
A főváros az ország leghosszabb folyója, a Moldva két partján terül el. Öt részre osztható: a Hradcany (azaz a várnegyed), a Malá Strana (a XIII. századi Kisoldal), a Staré Mésto (a gótikus Óváros), a Josefov (korábbi zsidónegyed) és a Nové Méstro (a XIV. századi Újváros). A város legtöbb látnivalója itt található, és a területeket összekötő Károly hídon. A látványosságokat könnyen végig lehet járni gyalog. De a város legismertebb helyén, az Óváros téren találhatunk olyan embereket, akik kis papírtáblán hirdetik, hogy megmutatják nekünk a város látványosságait. A szervezett túrát is választhatjuk, ha nem zavar a tömeg.
A prágai vár talán a legnagyobb ókori vár a világon: 570 méter hosszú, és több mint hét hektáron terül el. Találhatók itt paloták, templomok, galériák, szobrok és kertek. A IX. század óta ez a cseh kormány otthona, habár a nemrég leköszönt Václáv Havel inkább a külvárost választotta. A váron belül található több építmény. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a gótikus Szent Vitus Katedrális, amelyet 1344-ben kezdtek el építeni. A gazdagon díszített templom gótikus tornyai messziről láthatók. Az alagsori kriptában cseh királyok és püspökök sírjai vannak, köztük IV. Károlyé is. Az itt található 21 kápolna közül mindenképpen érdemes megtekinteni a legszebbet, a Szent Vencel kápolnát.
A vár területén belül, a 3. udvarban van a Királyi Palota, amelyet a X. században kezdtek el építeni. Az épület központja a lovagi és koronázási terem, amelyet még mindig használnak új elnökök beiktatásakor. A közelben van a királyi udvar, ahol a honvágytól szenvedő Habsburgok tollaslabda-pályákkal és gyönyörű virágokkal vették körül magukat.
Nem szabad kihagyni a világ egyik legnagyobb gyűjteményéből álló Játékmúzeumot, amelynek még az ókorból is vannak darabajai, és a földalatti bunkerhálózatot, amit 1950-ben építtetett a kommunista a kormányzás. A várnegyed közepén található Ferdinand Brokoff szobra 1726-ból, amely megemlékezik Prágának a pestissel vívott harcára. Nem messze látható az a XVIII. században épült palota, amely most a külügyminisztérium otthona. Szintén a várban van a Strahov kolostor és könyvtár, amelyet 1140-ben kezdtek építeni, de csak a XVIII. században fejeztek be. Eredetileg kolostorként működött, de a kommunista kormány bezáratta, és börtönbe küldte a legtöbb szerzetest. Ma már kiállítóteremként használják, de az utóbbi években kezdenek visszatérni a szerzetesek. A várbéli séta leghangulatosabb része az Arany köz, ahol a várfalba épített 16. századi kis viskókat láthatunk a szűk, macskaköves utcán. Korábban aranyművesek lakhelye volt, ma természetesen turistákra szakosodott üzletek vannak itt.
